www.sunimaganovoda.hu

A SÜNI MAGÁNÓVODA MINÕSÉGIRÁNYITÁSI PROGRAMJA


HALÁSZTELEK 2010. AUGUSZTUS 31.


A Süni Magánóvoda Minõségirányítási programja az alábbiak figyelembevételével készült:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az azt módosító 2003. évi LXI.tv. 40.§ (10), (11) bekezdése, a 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minõségbiztosításáról és minõség-fejlesztésérõl.


1. A minõségfejlesztés elõzményei, jelenlegi helyzete intézményünkben
Óvodánkat 2010. márciusában hoztuk létre Halásztelken Pest megyében, egy kis családi házból alakítottuk át , hatalmas vágyakkal, rengeteg ötlettel és mélységes - gyermekek iránti - szeretettel.
Két vegyes életkorú csoporttal mûködõ, barátságos óvoda lettünk.

Nagyon hosszú és nehéz út volt addig, amíg a jelenlegi elkötelezett, gyermekcentrikus, és szakmailag jól felkészült kollégáinkat megtaláltuk.
A mai csapattal jól szervezett, együtt gondolkodó, kreatív nevelõtestületet alakítottunk ki, és mertünk egy nagyot lépni az integrált nevelés felé is. Nevelõtestületünk tagjai olyan személyek, akik nyitottak, szakmailag igényesek ezért folyamatosan fejlesztik, továbbképzik magukat.
Így egészült ki óvodánk Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programja a Sajátos Nevelési Igényû gyermekeket fejlesztõ és felzárkóztató programjával, valamint a nevelõtestületünk is bõvült olyan szakemberekkel, akik segítik mindennapi munkánkat - logopédus, pszichológus, mozgásterapeuta - gyógypedagógus.
A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program az óvodáskorú gyermekek együttmûködési és érintkezési, azaz kooperációs és kommunikációs képességeinek fejlesztését állítja a nevelés középpontjába.
Célunk, hogy alkotó, családias légkörben segítsük a gyermekek önkibontakozását, személyiségfejlõdését úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetõségeihez viszonyítva optimálisan fejlõdjön, és alkalmassá váljon arra, hogy iskolai tanulmányait megkezdhesse.

Felvettük a kapcsolatot egy szakirányú tanácsadó szervezettel, akiktõl megkaptuk a mérés, értékelés, minõségbiztosítás témakörében fontos szakirodalmat, segédanyagokat.
A minõségbiztosítási és minõségirányítási rendszerrõl több ízben tájékoztató értekezletet tartottunk.
A programfejlesztés és a szervezetfejlesztés a hatékony kommunikáció és kooperáció alapjait teremtette meg számunkra. A MIP kiépítése során ezekre a tapasztalatainkra támaszkodunk.


2. Fenntartói minõségpolitika


Számunkra fontos a partnerek elégedettségének biztosítása. A központi oktatásirányítás igényeinek figyelembevétele, alkalmazkodás a közoktatás folyamatosan változó környezetéhez. Figyelembe vesszük a magánóvodát igénybe vevõk elvárásait a nevelési kínálat és a különbözõ szolgáltatások tervezésénél.
Minõségpolitikánk két dimenziója a hatásosság és a hatékonyság. Célunk mindkettõ növelése - az elvárásoknak megfelelõen.
A fenntartói irányítás és ellenõrzés keretében gondoskodunk az intézmények jogszerû, törvényes mûködésérõl, a kötelezettségek és jogok érvényesítésérõl.
Valamennyi partnerünk számára folyamatosan kinyilvánítjuk a szakmai elvárások fontosságát. Elvárásainkat az óvodában dolgozók és a nevelési folyamatban együttmûködõ csoportok és szervezetek számára egyértelmûen megfogalmazzuk.

A rendszer mûködéséhez biztosítjuk a szükséges forrásokat, személyi- és tárgyi feltételeket. Az emberi erõforrás fejlesztésével a dolgozók képzését, önképzését, e keresztül az innovációs folyamatokat támogatjuk.
Rendszeres visszajelzést gyûjtünk a célok megvalósításáról, és a munkatársak elégedettségérõl. A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönzõ rendszerét kidolgozzuk, mûködtetjük.

3. Intézményi minõségpolitika


Minõségfelfogásunk lényege: partnereink elégedettségének biztosítása. Fontos a közoktatási intézményben lévõ gyermekek és szüleik az ott dolgozó pedagógusok, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevétele. Kötelességünknek tekintjük a szakmai munka és az intézményi mûködés színvonalának folyamatos fejlesztését.
Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat, valamint a szakmai elvárások fontosságát.
A színvonalas munkavégzéshez, minõségfejlesztéshez szükséges erõforrásokat a fenntartó és a vezetõ biztosítja. Az emberi erõforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek való megfelelést biztosítjuk.

Rendszeres visszajelzést gyûjtünk céljaink megvalósulásáról, és a munkatársak elégedettségérõl. Szervezeti céljainkat egyértelmûen megfogalmazzuk a munkatársak számára, bevonjuk õket a döntéshozatalba. Biztosítjuk a hatékony csoportmunka feltételeit.


A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönzõ rendszerét kidolgozzuk, mûködtetjük.
Arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekek integrációja elsõdlegesen az ép gyerekek közösségében valósuljon meg.
Fontosnak tartjuk, hogy a sajátos nevelést igénylõ gyermekek kis létszámú csoportban való nevelési-fejlesztési formájával a szülõk és a fenntartó is elégedett legyen.
Arra törekszünk, hogy a tevékenységközpontú nevelési program sokszínûségének érvényesítésével partnereink, a szülõk elégedettségének 80% -át elérjük.
Felelõsek vagyunk azért, hogy az óvodai nevelés keretében történõ személyiségfejlesztés olyan színvonalú és hatékonyságú legyen, melynek eredményeképpen gyermekeink többsége (75%) 6 éves korában alkalmassá válik arra, hogy fejlettségének megfelelõ iskolatípusban tanulmányait megkezdje.


3.1. Jövõkép


Folyamatosan jó minõségû nevelõmunkát végzünk a gyermekek és szüleik megelégedésére. Törekszünk arra, hogy óvodánk egyéni arculata, eredményei ismertek legyenek a környezõ településeken is. Hatékonyan mûködjön külsõ- belsõ kommunikációnk. Partnereinkkel egymást segítõ, élõ kapcsolatunk legyen.
Pedagógiai céljaink megvalósításához minden szakmai segítséget megkapunk a velünk együttmûködõ szakemberektõl és intézményektõl.
Legyen lehetõségünk az egyéni fejlõdésünket elõmozdító továbbképzésekben való részvételre, beleértve a nyelvtanulást és számítógépes ismereteink karbantartását.
Idõnk, lehetõségünk van a szakirodalommal való elmélyült foglalkozásra, nemzetközi kitekintésre saját szakterületünkön.
Jó tárgyi felszereltség kialakítására törekszünk, amely biztosítja az eredményes pedagógiai tevékenység feltételeit.
Szakmai munkánk legyen elismert a fenntartó részérõl is. Ehhez kapcsolódik anyagi elismertségünk. A fenntartó által biztosított, a munkatervünkhöz igazodó költségvetésünket pedig folyamatosan igyekszünk kiegészíteni egyéb források által (pl. pályázat).


3.2. Küldetésnyilatkozat



Óvodánkban sok szeretettel, barátságos, biztonságos légkörben az egyéni problémákra odafigyelve végzi feladatát a jól összeszokott, szakmailag jól felkészült, gyermekcentrikus, elfogadó és egymást is tisztelõ, szeretõ nevelõközösség.

Tevékenységközpontú óvodai nevelésünk a 3-7-8 évesek szociális életképességét minden késõbbi fejlõdés alapjaként kezeli. Pedagógiai céljaink és feladataink középpontjában az együttmûködési és társas kapcsolatok fejlesztése, vagyis a kooperáció és a kommunikáció képességének fejlesztése áll.

Kiemelt feladatnak tekintjük az egészséges életmódra nevelést, és fontosnak tartjuk az érzelmi nevelést, a másság elfogadását és a toleráns magatartásforma elsajátítását. Nevelési programunkhoz kapcsolódóan változatos élményeket és tevékenységeket biztosítunk. Szülõktõl érkezõ javaslatokat megfontolva beillesztjük mindennapjainkba.

Hagyományos ünnepeink során megismertetjük gyermekeinket a szûkebb és tágabb természeti és épített környezetükkel és a néphagyományok szépségeivel.
Célul tûztük ki, hogy minden szülõvel elfogadtassuk nevelési értékeinket: egyéni bánásmód, erkölcsi normák, szeretet, biztonság és tolerancia.

Nevelõtestületünk tagjaiban egyre inkább tudatosul a minõségi munka jelentõsége, meghatározó szerepe, így folyamatosan keressük a minõségi munka megvalósításának lehetõségét.



4. Intézményi minõségirányítási rendszer

A vezetés elkötelezettsége és felelõssége
A vezetõvel készített interjú alapján összegezve a következõk állapíthatók meg:
A minõségfejlesztés újfajta vezetõi szemléletet igényel. A minõségfejlesztõ tevékenységbe bekapcsolódó kollegák fontos szerephez jutnak szervezeti szintû látásmódjukkal, problémamegoldó technikák alkalmazásával. A fejlesztõ munkát a vezetõ az irányítás eszközeivel támogatja (kinevezések, felelõsségi körök, hatáskörök, elismerések). A fejlesztõ javaslatok elfogadásához az egész testület jóváhagyása szükséges.

Vezetõi célok a minõségfejlesztés során:
- egyenletesessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény mûködését,
- olyan mûködést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülõ problémák megelõzésére, kezelésére, javítására, pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben,
- konszenzusos és szakmai alapú szervezet átalakítás, a stratégiai és minõségi céloknak megfelelõen.

Vezetõi feladatok ezzel összefüggésben:
- a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése
- programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás, összehangolás)
- minõségközpontú szemléletváltás megvalósítása.





5. Jogszerû mûködés
Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény mûködését szabályozó jogi dokumentumok törvények, különbözõ szintû rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belsõ szabályozói hozzáférhetõk legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

5.1. Mûködést szabályozó dokumentumok

5.2. Az óvodai nevelõmunkát segítõ dokumentumok

5.3. Alapvetõ általános dokumentumok

Alapító okirat

SZMSZ

Házirend

Alapvetõ szakmai dokumentumok

Tanügy igazgatási dokumentumok

Intézményi ügyintézési dokumentumok

Munkaügyi dokumentumok

Gazdálkodás folyamatát szabályzó dokumentumok

Védelmi jellegû dokumentumok

6. Tervezés
A tervezés fontos, mert alapot ad a belsõ munkának, vizsgálatnak, információt a külsõ szakembereknek, szülõnek.
A minõségi mûködés fenntartása és fejlesztése érdekében mind a minõségügyi tevékenységben, mind az intézményi mûködés egészében a PDCA elve érvényesül.

Megtervezzük (Plan) hogy mit szándékozunk tenni, írjuk le, hogyan akarjuk a cél elérését megvalósítani.
Megvalósítás (Do), a leírtak szerint. Az alkalmazotti kört tájékoztassuk, hogy a tervek szerint végezhessék munkájukat.
Ellenõrizzük (Check) amit végeztünk, mérjük, értékeljük, és ezt dokumentáljuk
Korrekció (Act) ha jó, amit végeztünk, tegyünk ugyanúgy, ha nem keressük a hiba okát és javítsuk ki.

Egy dokumentált minõségfejlesztési rendszer biztosítja:
- a partnerek igényeinek teljesülését
- a szervezet igényeinek teljesülését mind a külsõ, mind pedig a belsõ igényeket, optimális költségek mellett rendelkezésre álló erõforrások hatékony felhasználásával.
A minõségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához.

6.1. Stratégiai tervezés
Rövid távú stratégiai tervek:
- elõsegíteni, hogy a gyermekeknek minél több lehetõsége nyíljon élményszerzésre, és a közös tevékenységekre
- a nevelés keretein belül nagyobb figyelmet fordítani a sajátos nevelési igényû gyermekek fejlesztésére valamint differenciált foglalkozásra.
- munkatársakkal megismertetni a partnerközpontú gondolkodást,
- kommunikációs rendszer mûködtetése, továbbképzés, tájékoztatás,
- korrekt konfliktusmegoldás.



Középtávú stratégiai tervek:
- helyi programra épülõ egyéni arculat és pedagógiai elvek tükrözõdése a gyakorlatban,
- a család és óvoda együttmûködésében, összhang kialakítása, egymás segítése a nevelésben,
- optimális erõforrások biztosítása, tárgyi felszereltség javítása források bevonásával,
- dokumentáció helyes kezelése,
- humán erõforrás, szervezeti kultúra fejlesztése.

Hosszú távú stratégiai tervek:
- az általános emberi erkölcsi értékek képviselete,
- stabilitás,
- folyamatszabályozás,
è folyamatos mérés, ellenõrzés, értékelés a hatékonyság biztosítása érdekében.

6.2. Éves munkaterv

Az éves munkaterv a stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok, felelõsök, elvárt eredmények meghatározásával (minden év szeptember-októberében készül el). Kötelezõ tartalmi elemeit az óvodák mûködésérõl szóló 11/1994 (VI. 08) MKM rendelet határozza meg.
Vázlata:

1. Az elmúlt nevelési év hasznosítható tapasztalatai (mérések, ellenõrzések, önértékelés alapján)
2. Pedagógiai terv az adott nevelési évre fõ célkitûzések:
- nevelõtestületi értekezletek
- személyi feltételek- képzés, továbbképzés
- kapcsolattartás a partnerekkel
- ünnepeink
- gyermekvédelmi terv
3. Ellenõrzési terv
4. Fejlesztési terv

6.3. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés

Az éves pedagógiai munka tervezési rendszere
Területei Tervezés módja Tervezés helye Tervezés idõszaka
Nevelés Egészséges életmód Az országos ÓNAP és az SNI országos irányelvek és a nevelési program alapján történik csoportra szabottan. Csoportnapló Félévente
Érzelmi nevelés és szocializáció
Értelmi nevelés
Napirend, Hetirend Rugalmasan, megfelelõ, tág idõkeretek megjelölésével, a komplexitás figyelembe vételével. Csoportnapló Idõszakosan (nevelési évre és nyári idõszakra)
Szervezési feladatok Aktualitásnak megfelelõen. Csoportnapló Havi lebontásban
Tanulás (tevékenységekre lebontott ütemterv, projektterv) Játék
Munka
Szabadidõs tev.
Társas- és közösségi tevék. Csoportonként éves ciklusokban, havi lebontásban, feladatrendszer cél és anyagok megjelölésével. Külön dossziéban Éves terv: havi lebontásban
Vers-mese
Ének-zene, énekes játékok
Mûvészeti tevékenységek
Mozgás Gyermeki érdeklõdésre építve, komplexen, éves tervbõl kiemelve, az aktualitásokat is figyelembe véve Csoportnapló Heti/napi
Külsõ világ tevékeny megismerése


A gyermekcsoportok egy nevelési évre, féléves bontásban szóló tervét a csoportok óvodapedagógusai készítik el. Az óvodapedagógusok együttmûködése a tervkészítés kritériuma, tekintettel arra, hogy a csoportban dolgozók együtt felelnek a megvalósításáért.
A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz és egyéni fejlõdési üteméhez igazodva csoportra szabottan tervezzük meg. Az értékelés a kitûzött célok, sikerkritériumok és az elért eredmények összevetésével történik.
A gyermekek egyéni fejlesztésének terve (különös tekintettel a sajátos nevelési igényû gyermekekre) és értékelése a fejlõdési ütemük, képességeik aktuális szintjének nyomon követése érdekében történik. Ez az óvodai csoportnaplóban található.


Óvodánk kommunikációja


8. Ellenõrzés-értékelés
A vezetõi ellenõrzés és értékelés
Az ellenõrzés napjainkban új filozófiai alapokon áll, a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól mûködjön, az igénybevevõk számára megfelelõ szolgáltatást nyújtson.
Az intézményi belsõ ellenõrzés operatív irányítója és felelõse az intézményvezetõ. Ellenõrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes mûködésére.
Az ellenõrzések elõre bejelentett idõpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenõrzések ütemezését, konkrét idõpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetõi ellenõrzések területei:
- szakmai-pedagógiai tevékenység ellenõrzése
- gazdálkodás ellenõrzése
- munkáltatói jogkörbõl adódó ellenõrzés
- tanügy-igazgatási feladatok ellenõrzése
Az ellenõrzésekrõl írásos feljegyzés készül. A pedagógiai ellenõrzések változatos módszerekkel történnek. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés, interjú, ankét.). A vezetõ ellenõrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermek és a csoport fejlõdését, a pedagógiai feladatok megvalósulását.
Kiemelt helyen szerepel a nevelési programban a gyermekek fejlesztésének és fejlõdésének ellenõrzése (Fejlõdés várható eredménye óvodáskor végén), a megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése.

A pedagógiai belsõ ellenõrzés célja:
- a tervezett feladatok kellõ idõben, és megfelelõ minõségben történõ megvalósulása,
- megfelelõ mennyiségû és minõségû információ gyûjtése, elemzése
- a tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal,
- a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés,
- visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról,
- a vezetõ tervezõ munkájának segítése.


Belsõ ellenõrzési tervben határozzuk meg, és hozzuk nyilvánosságra:

- az intézmény mûködésével, folyamatainak ellenõrzésével kapcsolatos hatásköröket. (ennek keretében a mûködés azon területeit, amelyeket ellenõrzése során a vezetõ vizsgálni kíván)
- a vezetõ mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenõrizni,
- mely területeken kíván véletlenszerû mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és
- hogyan használja fel saját ellenõrzési rendszerében a folyamatokban keletkezõ ellenõrzési bizonylatokat.
- az ellenõrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenõrzést követõ beavatkozás lépéseit.

A belsõ ellenõrzés, értékelés, mérés három területre irányul:
- az intézmény dolgozóira
- a gyermekek fejlõdésének nyomon követésére
- pedagógiai program megvalósítására

8.2. Belsõ ellenõrzési terv
AZ ELLENÕRZÉS TERÜLETEI PEDAGÓGIAI, TANÜGY-IGAZGATÁSI

8.3. Az ellenõrzés folyama


8.4. A minõségfejlesztési folyamat lépései

1. Partnerek azonosítása

2. Igény- és elégedettségmérés

3. Mérési eredmények elemzése

4. Intézkedési terv készítése

5. Tervek megvalósulásának értékelése

6. Eredmények beépítése a gyakorlatba

7. Irányított önértékelés
9. Intézményi értékelés
Az intézmény értékelését az intézményvezetés a fenntartó igényei alapján készíti el. Az errõl szóló beszámolókat a különbözõ partnerek (pl. fenntartó, szülõk, minisztérium stb.) számára hozzáférhetõvé teszi. Az értékelések az alábbi területre terjednek ki:
- a vezetõi ellenõrzés és a belsõ mérések eredményei,
- a partnerektõl származó visszajelzések,
- a nevelési évet záró értékelõ értekezlet eredményei,
- a javító és fejlesztõ (megelõzõ) tevékenységek eredményei,
- az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele,
- a minõségfejlesztési munka eredményei.

Mérések területei:
1. Gyermekek fejlettségének mérése, értékelése
2. Partneri igény-és elégedettségmérések rendszere
3. A programbeváláshoz kapcsolódó mérések, értékelések rendszere


A gyermekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése
Óvodánk mérési-értékelési rendszerének megfogalmazásakor célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlõdésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése volt. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük szerinti fejlõdését, önmagukhoz viszonyított fejlesztését, mérését, ezzel összefüggõen az iskolásítás elkerülését. Szem elõtt tartjuk, hogy a mérések többnyire a pillanatnyi állapotot és fejlettséget rögzítik, ezért a következtetések levonásakor a lehetõ legtöbb meghatározó okot és szempontot igyekszünk figyelembe venni.
Az óvoda nevelési intézmény jellegébõl adódóan elsõdlegesen a nem számosságra épülõ un. "puha" mérési módszereket tartjuk elfogadhatónak. Ezek:
- megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység közben, folyamatos megfigyeléssel)
- beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembe vételével)
- gyermekmunkák elemzése (családrajz, emberrajz)
- dokumentumelemzés (csoportnapló, feljegyzések, fejlesztõ programok).
A méréseket elsõsorban a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok végzik, elõfordulnak azonban olyan esetek, amikor külsõ szakemberek segítségét is igénybe vesszük.

- abban az esetben, ha szükséges felajánljuk az intézményben szervezett fejlesztés lehetõségét,
- általános, minden 6 évesnél idõsebb gyermekre kiterjedõ iskola elõtti vizsgálat (látás, hallás, általános egészségi -és pszichés állapot)

Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermekek fejlõdését folyamatosan mérjük, értékeljük.
Tapasztalatainkat a fejlõdési naplóban, és a Csoportnaplóban rögzítjük. A mérés, értékelés tényein, eredményein túl, az egyéni nevelési-fejlesztési területeket, feladatokat is kijelöljük, majd rögzítjük a feladatok megvalósulását is.

A Fejlõdési lap tartalmazza:
- anamnézist,
- a gyermek fejlõdését nyomon követõ fejlettségmérõ lapokat, az óvodába lépéstõl az iskolába lépésig.
- gyermekmunkákat.

A fejlettségmérõ lapok tartalmazzák:
- a gyermek általános viselkedésére
- a gyermek testi és mozgásfejlettségére
- a gyermek fõ tevékenységformákban (játék, ábrázolás, munka) való jártasságára
- a gyermek beszédére, kommunikációjára,
- érzelmi-akarati, szociális magatartására
- értelmi fejlettségére vonatkozó megfigyeléseket


A Csoportnapló tartalmazza:
- a gyermekek nevét, jelét, születésük idejét
- a csoport (gyerek) nevelési tervét, neveltségi szintjérõl szóló értékeléseket
- a családdal való kapcsolattartás nyilvántartását
- gyermekvédelmi feljegyzéseket.

Érvényességi záradék

1. A Minõségirányítási Program hatályba lép: 2010. augusztus 31.

2. A Minõségirányítási Program hatályossága: 2014. augusztus 31.


3. A Minõségirányítási Program végrehajtását évente értékeli a nevelõtestület és a szülõi szervezet.

4. A Minõségirányítási program módosításának lehetséges indokai:

- szervezeti átalakítás
- ha egyéb érdekegyeztetõ fórum módosítást javasol
- belsõ ellenõrzés tapasztalatai alapján, alkalmazotti közösségi véleményezéssel
- részterületek módosítása
- fenntartói vizsgálat alapján

5. Elõírás a program módosítása elõterjesztésére:
- írásos elõterjesztés az óvoda vezetõjének
- részleges szóbeli elõterjesztés alkalmazotti értekezleten



Halásztelek 2010. augusztus 31.